Automata lapmozgatás:
A lapok szétválasztása egy erre a célra kifejlesztett berendezéssel történik. A lapok elválasztásához ebben az esetben nem szükséges emberi beavatkozás.
Betöltés:
A szűrendő anyag a szűrőgépbe juttatása. Általában betöltő szivattyúval történik, de elképzelhető gravitációs adagolás is.
Betöltő szelep:
Az a szelep, amely a betöltő csővezetékben zárja ill. nyitja a szűrendő anyag útját. Általában gömbcsap vagy pillangószelep.
Betöltő szivattyú:
Az a szivattyú, amely a szűrendő anyagot a szűrőgépbe juttatja. Általában membránszivattyú vagy excenter csigaszivattyú.
Betöltő csővezeték: Az a csővezeték rendszer, amelyen a szűrendő anyag eljut a szűrőgépbe.
Csepptálca:
A szűrőlapköteg alá elhelyezett lejtéssel rendelkező peremes műanyag, vagy fémlemez. Célja: a szűrés során, ha híg a betöltött anyag, akkor a szűrőlapok közül csepeghet az anyag. A csepptálca az így kialakult folyadék mennyiséget vezeti bele egy cseppvályúba. Kialakítását tekintve kétféle típus létezik: statikus és nyitható kivitel. Az utóbbi esetben a csepptálca funkciója bővül: nyitott állapotban lepényürítéskor a lehulló iszaplepényeket a szűrőprés alatt elhelyezett kihordó, tároló berendezésbe vezeti. (csiga, konténer, stb.)
Fejlap:
A szűrőlapköteg „első” lapja. A szűrőgép fémszerkezetének betöltő oldalán található. A szűrőgép zárt állapotában biztosítja a betöltőnyomásból illetve a prészáró munkahenger nyomásából adódó erők átadását a szűrőgép fémszerkezetére. Másodsorban e lapon keresztül lép be az anyag a szűrőlapkötegbe, illetve ezen keresztül hagyja el azt a szűrlet. A fémszerkezethez kapcsolódó része sík, míg a másik oldala a közbenső lap kialakításához hasonló.
Gáztömör szűrőlap:
Olyan speciális szűrőlap, amely felületén tömítőgyűrűk találhatóak, ill. olyan szűrőkendő befogadására ad lehetőséget, amely szintén a gáztömörséget biztosítja. A lényege, hogy a szűrőlapköteg összezárásakor a lapon elhelyezett tömítések segítségével olyan zárt szűrőlapköteg jön létre, amely betöltéskor légmentesen zárt, vagyis a működő berendezésből sem folyadék, sem gáz nem távozhat csak az erre a célra kialakított csővezetékeken.
Iszaptartály:
A szűrendő anyag tárolására kialakított tartály.
Kamralap:
A legegyszerűbb, leggyakrabban használt szűrőlap. Kialakítása “csak” az iszaplepény befogadására, továbbá a szűrendő anyag bevezetésére és a szűrletvíz elvezetésére teszi alkalmassá. Szűrőgépben betöltött funkciója szerint lehet: fejlap, közbensőlap és véglap.
Kamrás szűrőprés:
Folyadékok folyékony és szilárd fázisának szétválasztására használatos berendezés. Az alábbi ábrán a legegyszerűbb kamrás szűrőprés rajza látható.
Működési elve: A szűrőkendővel bevont szűrőlapokat (szűrőlapköteget) egy hidraulikus munkahenger egymáshoz szorítja. Ezután egy szivattyú nagy nyomással a szűrendő anyagot a szűrőlapok közötti kamrákba juttatja. A szűrőkendő áteresztő képességének megfelelő szemcseméretű és annál kisebb részek szűrletként távoznak, míg az annál nagyobb szemcsék a kamrákban rekednek. Ez utóbbiakból alakul ki az iszaplepény. A kamrák tartalma, vagyis az iszaplepények a szűrőlapok széthúzása után eltávolíthatóak. (A szűrés folyamata).
Kamrás szűrőprések legfontosabb paraméterei:
- Az alkalmazott szűrőlapok típusa
- A szűrőlapok száma
- Az összes kamratérfogat
- Az összes szűrőfelület
- A betöltőszivattyú nyomása és térfogatárama
- A prészáró hidraulika henger nyomása
- Befoglaló geometriai méretek
Kamratérfogat:
Az a térfogat, amelyet a szűrőlapok közé áramló szűrendő anyag kitölthet. Megadható egy szűrőlapra illetve komplett berendezés egészére egyaránt.
Kézi lapmozgatás:
Ebben az esetben a lapokat a rájuk szerelt fülek segítségével, kézi erővel kell elválasztani egymástól.
Lapmozgatás:
Nyitott szűróprés szétnyitása után a lapok egymástól történő eltávolítása. Lapmozgatás lehet kézi, illetve automata.
Lefúvatás:
A szűrési folyamatok végén, a betöltő csővezetéken keresztül nagynyomású levegőt juttatunk a még összezárt szűrőlapkötegbe. A levegő eltávolítja a szűrőlapköteg csatornáiban, illetve a szűrletvíz vezetékben visszamaradt szűrletet, továbbá szárítja a lepényt.
Lepényürítés:
A kamrákban kialakult iszaplepények eltávolítás a szűrőgépből. Párhuzamosan történik a lapmozgatással.
Leürítés:
Az utópréselés után a membránlapokba töltött vizet e szivattyú eltávolítja onnan.
Leürítő szivattyú:
Az utópréselő vizet ez a szivattyú távolítja el a membránlapokból az utópréselés végeztével. Természetesen levegővel történő utópréselés esetén nem szükséges berendezés.
Membránlap:
A membránlap gyakorlatilag speciális kamralap, annak minden tulajdonságával. Különbség: a membránlapot, a két – kamrák felöli oldalán – egy-egy rugalmas műanyag elem határolja, illetve a lap belül üreges. Ha a belső üreget valamely nagynyomású közeggel töltjük fel, akkor a membránlap térfogata a kamrák irányába megnő, így összepréseli az ott található iszaplepényt. Ez az ún. utópréselési folyamat. Természetesen ebből is létezik fej, közbenső és véglap is.
Mosólap:
Olyan speciális közbenső lap, amely a csatornáinak kialakításával biztosítja azt, hogy a már kialakult iszaplepényen keresztül vizet lehessen áramoltatni, így távolítva el az iszaplepényből a nemkívánatos összetevőket. Lehet kamra-mosólap ill. membrán-mosólap is.
Szárazanyagtartalom:
A szűrendő folyadék és a keletkezett iszaplepény jellemző paramétere. Mindig a térfogat %-ban értendő, abszolút szárazanyag tartalom a mértékadó.
Szárítás:
Ugyanaz, mint a lefúvatás.
Szűrési folyamat elemei:
- Betöltés
- Előpréselés (ritka esetben)
- Mosás
- Utópréselés
- Lefúvatás
- Lepényürítés + lapozás
- Legegyszerűbb esetben az előpréselés, a mosás az utópréselés elhagyható.
Szűrletvíz vezeték:
Az a csővezeték rendszer, ahol a szűrletvíz elhagyja a szűrőprést és eljut későbbi rendeltetési helyére (tartályba, csatornába, stb.).
Szűrőfelület:
A szűrőkendőnek az a felülete, amellyel a gépbe beáramló szűrendő anyag ténylegesen találkozik. Megadható egy szűrőlapra illetve komplett berendezés egészére egyaránt.
Szűrőkendő:
A kamrás szűrőprések ez az eleme végi a szűrést. A szűrőkendő paraméterei határozzák meg, hogy a szűrendő folyadékból mely részek távoznak szűrlettel, illetve melyek azok, amelyből az iszaplepény keletkezik.
Szűrőlap:
A szűrőprés azon egysége, amely hordozza és megtámasztja szűrőkendőt illetve geometria kialakítása biztosítja az iszaplepények kialakulását, továbbá a furatainak kialakítása segítségével biztosítja a szűrendő anyag, a szűrletvíz vagy az utópréselő közeg szabad áramlását. Anyaga általában polipropilén.
A szűrőlapkötegben elfoglalt helye alapján az alábbi szűrőlapok különböztethetőek meg:
- Fejlap
- Véglap
- Közbenső lap
A funkcióját tekintve az alábbi típusok lehetségesek
- Kamralap
- Membránlap
- Mosólap
- Ezek kombinációi
- Egyéb speciális kialakítás
Minden típusból létezik gáztömör kivitel is.
Legfontosabb műszaki paraméterei:
- A geometriai méretek
- A beömlő illetve szűrletvíz elvezető csatornák elhelyezkedése az adott geometrián
- A szűrőlapon alkalmazható maximális nyomás
- A kamratérfogat
- A szűrőfelület nagysága
- Anyagminőség
Szűrőlapköteg:
Egy adott szűrőgépben elhelyezkedő szűrőlapok összessége. Amit minden esetben tartalmaz: 1db fejlap, X db közbensőlap, 1db véglap – egyoldali betöltés esetén. 2 db fejlap és x db közbensőlap – kétoldali betöltés esetén.
Szűrőprések jelölése:
A szűrőgépek általunk alkalmazott jelölése minden esetben a következőképpen épül fel: (Példa) MFP 800/40, ahol az első három betű jelentése: membran filterpresse azaz membrán szűrőprés. Ez lehet még KFP, azaz Kammerfilterpresse azaz kamraszűrőgép. Az első esetben a berendezés szűrőlapkötege tisztán membránlapokból áll vagy vegyes lapköteg. A második esetben a lapköteg csak egyszerű kamralapokból áll. A számok jelentése: 800 a lapok jellemző geometriai mérete mm-ben (a leggyakrabban alkalmazott négyzet alakú szűrőlapok esetén a lap oldalhossza). 40: a szűrőgép kamráinak száma. Ez mindig egyel kevesebb mint a szűrőlapok száma.
Utópréselés:
A szűrőgép membránlapjaiba nagynyomású vizet vagy levegőt juttatunk. Ennek hatására a membránlap kitágul (utópréselni csak membránlappal ellátott gépek esetén lehetséges) és összepréseli a szűrőlapok kamráiba a betöltés végére kialakult iszaplepényt. Az utópréselés felső nyomáshatára általában 16 bar, de létezik akár 30 bar-os membránlap ill. berendezés is. Előnye, hogy így szárazabb iszaplepény alakul ki, mintha ugyanezt a nyomás értéket a betöltő szivattyú alakítja ki, továbbá nagymértékben gyorsítja a szűrés folyamatát. (diagramra)
Utópréselő csővezeték:
Az a csővezeték rendszer, ahol az utópréselő közeg bejut a membránlapokba és távozik onnan.
Utópréselő szelep:
Olyan rendszereknél, ahol az utópréselő közeg víz, ott az utópréselő víz membránlapokba juttatása ill. onnan történő eltávolítása közös csővezetékben történik. De az első folyamatot az utópréselő szivattyú, míg a másodikat a leürítő szivattyú végzi. Az utópréselő szelep állása határozza meg, hogy a közös csővezeték ág mely szivattyúval áll összeköttetésben.
Utópréselő szivattyú:
Ez a szivattyú nyomja membránlapokba az utópréselő vizet, ill. alakítja ki a szükséges utópréselő nyomást.
Utópréselő tartály:
Az utópréseléshez szükséges víz tárolására szolgál. Az utópréselő szivattyú innen szívja és a leürítő ide juttatja vissza az utópréselő vizet.
Véglap:
A szűrőlapköteg „utolsó” lapja. A szűrőgép fémszerkezetének nyomólap oldalán helyezkedik el. A véglap adja tovább a prészáró hidraulika munkahenger nyomását a lapköteg többi elemének, illetve a betöltésből, nyomásból adódó erőket vezeti vissza a nyomólapra. Geometriai kialakítása hasonlít a fejlapéra, de betöltő furat hiányzik illetve a szűrletvíz elvezető csatornák a nyomólap oldalon zártak.
Közbensőlap: A közbensőlapok kamráiban alakulnak ki az iszaplepények és ezek gondoskodnak a szűrletvíz megfelelő elvezetéséről.